Tegnap voltam Kárpátia koncerten. Az idén még nem volt szerencsém egyre sem eljutni, de mindig feldob a hangulata. Egyetlen hátránya van az ilyen eseményeknek, mégpedig az, hogy másnap délelőtt is zúg a fejem. Szerencsére a hangomnak nem ártott meg, a suliban egész évben edzem...:-) Waszlavik lépett fel az együttes előtt... nagy figura... egy szál tangóharmonikával zenélt, és a régi bakanótákat saját maga költötte nem gyenge politikai tartalmú versszakokkal egészítette ki. A koncert előtt már jócskán gyülekezett a nép, így gondoltam, hogy közlebb megyek a színpadhoz. A kordonnál megálltam hát. Aztán jött egy korombeli fiatal a nagymamájával, aki megállt mellettem... a srác hozott a mamának egy széket, hogy legyen hova leülnie, ha a koncert közben elfárad. Nagyon aranyos volt, egész sok dalnak tudta a szövegét. Elővigyázatos volt, mert hozott magával füldugót. Petrás most is hozta a formáját... a környékbeliek "nagy kedvence", Vadai Á. nagykorú volt a fő prédája... ugyis ez a szerencsétlen liba a környék maszopos képviselője és szinte hisztériás rohamot kapott, amikor megtudta, hogy az "Abádszalóki nyár" programfüzetében mind a Kárpátia együttes, mind az ő becses neve szerepel. És azt találta mondani, hogy akkor egy évig be sem teszi oda a lábát... Na, micsoda csapás. Egy a lényeg, nekem nagyon tetszett... szokás szerint. Sőt, mivel kicsit korábban értem oda, volt időm sétálgatni a Tisza-tó partján. Néhány héttel ezelőtt jártam arra, persze nem egyedül... és olyan sok szép dolog eszembe jutott. Nem kellett volna sok hozzá, hogy elsírjam magam...